A sörfogyasztás és a fogyókúra a legtöbb ember szerint egymásnak ellentmondó fogalmak, hiszen a sört magas kalóriatartalmú italként tartjuk számon. Mindezt alátámasztja az megrögzött vélemény, hogy a sörfogyasztók jellemzően túlsúlyos emberek, akik idővel sörhasat növesztenek.
Nem véletlen, hogy a sört sok helyen folyékony kenyérnek is nevezik, hiszen szinte tökéletes táplálék, mely szénhidrátot, vizet és fehérjét is tartalmaz. Egy üveg – fél liter – sörben nagyjából kétszáz kalória van.
Néhány ismert hazai márka kalóriatartalma
- Dreher – 227
- Soproni – 185
- Heineken – 208
- Stella Artois – 254
- Arany Ászok – 190
Bár a kétszáz kalória körüli érték soknak tűnhet, ha összevetjük más italokéval, rájövünk, hogy nem feltétlenül van így. Ugyanennyi zsíros tejben csaknem 370 kalória van, fél liter 100%-os narancslé pedig márkától függően akár 220 kalóriát is tartalmazhat.
Mit tartalmaz egy üveg sör?
Az alacsonyabb kalóriatartalmú világos sörök fogyasztása szakértők szerint a borhoz hasonló egészségügyi előnyökkel járhat. A bajor tisztasági törvényeknek megfelelően a sör a következő négy alapanyagból készül: maláta, komló, élesztő és víz.
A sör többek között vitaminokat – elsősorban B-vitamint -, kalciumot és vasat tartalmaz, a rendszeres, mértékletes sörfogyasztás pedig csökkentheti a magas vérnyomás, a szív- és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy az átlagos sörök alkoholtartalma más alkoholos italokénak a töredéke, valamit több mint 90 tömegszázalékuk víz.
Tartsunk mértéket!
Az úgynevezett sörhasért pedig nem önmagában a habos ital, sokkal inkább a sör mellé fogyasztott zsírban és szénhidrátban gazdag ételek, a mozgáshiány, valamint a gyakori tivornyázások tehetők felelőssé.
Ha tehát valaki képes mértéket tartani, és egy alkalommal nem iszik meg több üveg sört, felesleges tartania a plusz kilóktól. Néhány deciliter sör nem borítja fel a diéta sikerét, különösen, ha közben nem feledkezik meg a rendszeres sportról sem.