Ókori emberi csontleletek arról tanúskodnak, hogy már időszámításunk előtt ismerték a D-vitamin hiány tüneteit. A kórkép szerte a világon előfordult. A betegség pontos leírása azonban csak a 17. században született meg, amikor Angliában járványos méreteket öltött (angolkór). A 20. században bővültek a diagnosztikus lehetőségek, lehetővé vált a D-vitamin csont-anyagcserében betöltött feladatán túl számos más kórképben játszott központi szerepének tisztázása. 

A D-vitamin hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. D-vitamin hiányosoknál megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség, a sclerosis multiplex és a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn betegség, colitis ulcerosa) kialakulásának esélyét.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát. Elégtelen D-vitamin ellátottság következtében nő a szív és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és halálozása. A D-vitamin hiányos területen élőkben gyakoribb a koszorúér-betegség, a szívizominfarktus kockázata kétszer akkora, mint megfelelő D-vitamin ellátottság mellett.

Hazánkban csaknem minden negyedik embert rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt veszítünk el. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a D-vitamin gátolja mind a normál, mind a rákos sejtek (mell-, prosztata-, vastagbél-, nyelőcső-, bőr-, agy-tumorsejtek stb.) szaporodását. Szabályozza a sejtek növekedését, osztódását, differenciálódását, az immunvédelmet és a sejtek érési folyamatát. Széleskörű vizsgálatok fordított összefüggést mutattak ki kb. húsz daganat féleség (ráksejt-típus) kockázata és a D-vitamin-ellátottság között. Például a D-vitamin hiánya fokozhatja egyes  vérképzőszervi daganatok (leukémia) kialakulásának kockázatát. Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány már bizonyítottan rizikótényezőnek számít. További vizsgálatokkal kell a D-vitamin egyértelmű megelőző szerepét bizonyítani, de az eddigi eredmények alapján indokolt D-vitamin-pótlást alkalmazni, mert adásának minimális a kockázata az elérhető kedvező hatáshoz képest.

A D-vitamin hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést, ezért gyermekvállalás előtt célszerű D-vitamin szint mérést elvégezni, amennyiben meddőség gyanúja merül fel. Férfiak esetében a D-vitamin pótlás növeli a spermiumok mozgékonyságát, fürgeségét és   sikeres célba érésének esélyét. A hímivarsejtek petesejtbe jutása is hatékonyabbá válik D-vitamin pótlással. Terhesség alatt fokozódik a D-vitamin igény, ezért a várandósság ideje alatt napi 2000 NE vitamin bevitel javasolt.

Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin hiányban az 1-es típusú (inzulinra szoruló) cukorbetegség kockázata fokozódik. Felnőttkorban a D-vitamin hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Friss klinikai vizsgálati adatok alapján a korán megkezdett D-vitamin pótlás jelentősen képes csökkenteni a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ezért ajánlott a veszélyeztetett személyek D-vitaminnal való kezelése.

Méregtelenítő szerveink működéséhez is megfelelő mennyiségű D-vitaminra van szükség, emellett az aktív D-hormon képződése megfelelő máj- és veseműködéshez kötött. A D-vitamin aktív D-hormonná alakulása ugyanis első lépésben a májban, második lépése a vesében zajlik. Ezért vesebetegségek esetén a D-vitamin hiány kockázata fokozott, a megfelelő D-vitamin pótlás kiemelt jelentőségű. A máj- és epeúti betegségek is fokozzák a D-vitamin hiány kockázatát.

A D-vitamin hiány és az elhízás kapcsolata több mint 30 éve ismert, de az oki összefüggés csak az utóbbi években tisztázódott A D-vitamin- (és a kalcium-) bevitel befolyásolja az energia- és tápanyagbevitelt, az energia felhasználást, és szerepet játszik a testtömeg szabályozásában. A D-vitamin befolyásolja a zsírsejtek képződését és érését, hiánya megnöveli az elhízás kockázatát. Az elhízás megelőzésében a D-vitamin gyulladásgátló hatása is érvényesülhet. Az utóbbi években a zsírszövet, különösen a hasi zsírszövet megnövekedésében enyhe fokú, a teljes szervezetet érintő gyulladást mutattak ki. A D-vitamin pedig befolyásolja számos, a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó aktív anyag termelését. A gyulladásos folyamatok szabályozása csökkentheti az elhízás kockázatát. Elhízott betegek esetében magasabb D-vitamin dózis válhat szükségessé.

Az időskori makuladegeneráció (AMD) a szem éleslátásért felelős területének, a sárgafoltnak (orvosi szóval: makula) károsodása, amely a látás fokozatos romlásához vezet. Előrehaladott állapotban az éleslátást igénylő feladatok elvégzése (például olvasás, arcok felismerése) nehézzé vagy lehetetlenné válik. A fejlett nyugati társadalmakban ez a szembetegség vezet leggyakrabban vakság kialakulásához, és az egyre öregedő népesség körében előfordulásának gyakoribbá válására lehet számítani. A kutatók folyamatosan keresik az AMD befolyásolható kockázati tényezőit, köztük első sorban a táplálkozással összefüggő megelőzési lehetőségeket. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a betegség megelőzésére jelenleg még nincs biztos módszer, és egyelőre a kezelés lehetőségei is korlátozottak. Ezért az ismert tény ellenére, miszerint az omega-3 zsírsavak csökkentik az AMD kialakulásának esélyét, további vegyületek után kutattak. Így találtak rá a szembetegség és a D-vitamin kapcsolatára. A D-vitamin azáltal mérsékli az AMD kockázatát, hogy csökkenti a gyulladásos folyamatokat, vagy megakadályozza az új erek képződését a retinában. A D-vitamin bevitel a korai, míg a halfogyasztás az előrehaladott forma kialakulását csökkenti.

A D-vitamin központi szerepet játszik a fertőzések elleni védekezésben. Az igen összetett védekező immunválaszt több ponton képes fokozni. A szervezetben mérhető speciális védekező fehérjék szintje jelentősen emelkedik. Ez a magyarázata annak, hogy az influenza elleni védekezés egyik alapvető eleme a kellő időben megkezdett D-vitamin pótlás (lásd influenzáról szóló sorozatunkat >>)

A jelenlegi adatok szerint a D-vitamin hiánya fejlődéstani, gyulladásos és degeneratív idegrendszeri betegségek kialakulásában is kockázati tényező. Az emlékezőképesség romlása (demencia) és a D-vitamin hiány között szoros összefüggést találtak és kapcsolat feltételezhető az Alzheimer betegséggel is.

Megbízható D-vitamin forrást keres? >>