Pedig nap mint nap stresszes helyzeteknek vannak kitéve: ragadozók támadása, az ember természetfoglalása következtében fokozatosan zsugorodó élettér miatti csökkenő táplálékmennyiség, stb. Emellett az is ismert tény, hogy például a medvék koleszterinszintje többszöröse az emberi vérben mért értékeknek (10mmol/l feletti).
Szerte a világon emberek százmillióinak a vérében is magas a koleszterin, a trigliceridek, az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein), a lipoprotein (a) és más kockázati tényezők szintje. Azonban a koleszterint és az összes többi, vérben lévő anyagot önmagában csak egy kockázati tényezőnek tekintjük, mert csak akkor tudnak kárt okozni, ha az érfal állománya legyengült, így akár a normális mennyiségű károsító tényező ,elsősorban az LDL koleszterin és a lipoprotein (a) az érfalba tud jutni, elindítva az érelmeszesedés folyamatát. Akkor mi a különbség köztünk és az állatok között?
Már a múlt század 80-as éveitől kezdve vizsgálták az érfal gyengeség szerepét az érelmeszesedés kialakulásában.
Számos klinikai vizsgálat dokumentálta már a C-vitamin kedvező hatását a koleszterin és más vérzsírok vérben mért szintjére. A finnországi Helsinki Egyeteméről dr. Harrie Hemilä több mint 40 ilyen vizsgálatot értékelt. A kezdetben is magas (6,8 mmol/l feletti) koleszterinértéket mutató betegeknél a C-vitamin adagolása a koleszterinszintet 20 százalékos mértékben csökkentette. Ezzel szemben, a kezdetben alacsony vagy közepes koleszterinértékekkel rendelkező pácienseknél a C-vitamin fokozott adagolása csak minimális koleszterinszint-csökkenéssel járt, vagy a koleszterin szintje nem változott.
Az Amerikai Szívtársaság által szponzorált vizsgálat során dr. B. Sokoloff kimutatta, hogy naponta 2–3 gramm (2-3000 mg) C-vitamin a triglicerid vérben mért szintjét átlagosan 50–70 százalékkal is képes csökkenteni. Igazolta azt is, hogy a C-vitamin fokozta azoknak az enzimeknek (lipázok) a termelődését, amelyek a triglicerideket lebontják, így csökkentik azok szintjét.
Dr. Jacques és kollégái megállapították, hogy a napi 300 mg Cvitamint fogyasztó embereknél a HDL szintje jóval magasabb, mint azoknál, akik napi 120 mg-nál kevesebbet vesznek magukhoz. Ez különösen fontos, mivel a HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) olyan zsírszállító molekula, amely képes az érfalból a koleszterint és más zsírokat felvenni és azokat a májba elszállítani, ahol ezek a molekulák megsemmisülnek.
A lipoprotein (a) egy különleges molekula a C-vitaminnal fennálló fordított kapcsolata miatt. A következő felfedezés irányította figyelmet a vitaminkutatásra. A lipoprotein (a) molekulák elsősorban az emberekben, és néhány, a C-vitamin előállítására képtelen állatfajban találhatók meg. Ezzel szemben, a C-vitamin optimális mennyiségének előállítására képes állatoknak nincs lényeges mennyiségben szükségük lipoprotein (a)-ra. A lipoprotein (a) molekulák, úgy tűnik, a C-vitamin egyes funkcióit képesek átvenni, például a sebek gyógyulásában és a véredények kijavításában.
Lipoprotein(a) – a koleszterinnél tízszer veszélyesebb másodlagos kockázati tényező
A lipoprotein (a) alapvető funkciója rendkívül hasznos, hiszen különféle feladatai vannak a sérült szövetek kijavításában, például a sebek gyógyulása során. Ha azonban az érfalat a tartós vitaminhiány gyengíti, a lipoprotein (a) tízszer olyan veszélyes kockázati tényezővé válik, mint a koleszterin.
Mitől más a lipoprotein (a)?
A lipoprotein (a) olyan LDL-részecske, amelyet egy további ragasztó fehérje vesz körbe. Ezt a biológiai „ragasztószalagot” apoprotein(a)-nak vagy apo (a)-nak nevezik. Az „a” betű angolul utalhat az „adhesive” (ragasztó) szóra is. Az apo(a) a lipoprotein (a) zsírcseppecskét testünk egyik „legragacsosabb” részecskéjévé teszi.
Az emberi artériákban a meszes lerakódások egy része lipoprotein (a)-ból áll. A lipoprotein (a) vérben mért szintje az egyes emberek között nagymértékben eltér. Mit tudunk a lipoprotein (a) koncentrációját befolyásoló tényezőkről? A lipoprotein (a) szintjét elsődlegesen örökletes tulajdonságok határozzák meg, így a különleges diéták nem befolyásolják a lipoprotein (a) mennyiségét. Ezen kívül, a jelenleg rendelkezésre álló zsírcsökkentő gyógyszerek sem csökkentik érdemben a lipoprotein (a) koncentrációját.
Ez idáig kizárólag a vitaminokról mutatták ki, hogy képesek csökkenteni a lipoprotein (a) szintjét. Carlson professzor igazolta, hogy napi 2–4 gramm B3-vitamin (nikotinsav) a lipoprotein (a) szintjét akár 36 százalékkal is csökkenti. A C-vitamin, önmagában vagy kisebb mennyiségű nikotinsavval együtt, szintén mérsékli a lipoprotein termelődését, és ezáltal csökkentheti annak koncentrációját. Ez a két vitamin, együtt a „teflonhatású” lizinnel és a prolinnal, lényegesen csökkentheti a lipoprotein(a) okozta szív- és érrendszeri kockázatot.
Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a C-vitamin nem csak a skorbut gyógyításában, vagy az influenza tüneteinek enyhítésében hasznos, de az érelmeszesedés megelőzésében is központi szerepet játszik, ezért napi fogyasztása ajánlott, 300-3000mg közötti dózisban.