Az influenzavírus a legkisebb élő szervezet, 150-szer kisebb a vérünkben keringő vörösvértestnél. A tudomány egyelőre nem tudja megnyugtatóan legyőzni az influenzát.
Ennek talán az az oka, hogy az influenza a vírusok legismertebb “köpönyegforgatója”. Amint azonosítanak egy bizonyos típusú influenzavírust, máris speciális átalakulások, különböző szerkezeti változások mennek végbe a kórokozóban.
Ezért bármelyik évben megtörténhet, hogy olyan influenza törzs, mellyel az emberiség még nem találkozott, egyszer csak elkezd terjedni, pusztítani. Minthogy a vírus nagyon változó, alig van olyan – ha van egyáltalán -, aki már ellenálló az előző találkozások eredményeként. Még a vakcinával beoltottak sem védettek; hiszen az influenzaoltások csak olyan vírus változatok ellen védenek, melyekről a közegészségügyi szakemberek előre feltételezik, hogy majd egy adott influenza szezonban aktivizálódnak, viszont nem nyújtanak védettséget más, előre nem ismert törzsek ellen. Ha nem találnak ellenállásra, az új törzsek határok nélkül terjednek és általában betegséget – sok esetben halált – okoznak.
A vírus csaknem teljesen DNS-bő áll, saját maga szaporodni képes és szinte elpusztíthatatlan. Évekre beszárítható vagy megfagyasztható, és megfelelő feltételek mellett újra működőképessé válik az élő gazdaszervezetben. Ez teszi képessé arra, hogy kiterjedt járványokat okozzon.
Az influenza járványok
Az eddig ismert legsúlyosabb, egész világot érintő járvány (pandémia) 1918-ban támadott és több, mint 20 milllió embert ölt meg, néha az első tünetek megjelenése után néhány órával. Ebben a járványban több ember halt meg, mint amennyi katonai áldozata volt az első világháborúnak.
Ezt a csapást, melyet az ún. spanyol influenza vírus okozott, az ázsiai influenza járvány követte 1957-ben, a Hong-Kong-i influenza 1968-ban és az orosz 1977-ben. (Az elnevezés azokra a nemzetekre utal, ahonnan a betegség eredt, ma már azonban tudjuk, hogy mind a négy járvány Kínában kezdődött).
A kutatók megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy a pandémiák a földgömbön északról dél felé haladnak, azután megint északra. A havonta, a trópusokon fellépő epidémiák hónappal előbb vagy később érnek északra.
A közegészségügyi szakértők szerint egy újabb járvány, amely ugyanolyan ádáz lehet, mint az 1918-as volt, bármikor lecsaphat. Amikor 1997-ben Hong-Kongban egy halálos influenza variáns 18 embert fertőzött meg, akik közül 6 meghalt, a szakemberek attól féltek, hogy egy újabb hullám kezdődött. A régió hatóságainak azonban gyorsan sikerült a járványt elfojtani, mivel sikerült a forrást – fertőzött csirke, kacsa és liba – megtalálni, s Hong-Kong teljes szárnyas állományának leölésével a járványt megszüntetni.
Nem biztos, hogy az emberiségnek legközelebb is ilyen szerencséje lesz. Ha a hong-kong-i törzshöz hasonló halálos vírus napjainkban rászabadulna egy nagy népsűrűségű területre, mire a vakcinát sikerülne előállítani azok védelmére, akik még nem fertőződtek, a Föld lakóinak akár 30%-a is elpusztulhatna (magától a vírustól, vagy a bakteriális felülfertőződéstől). Bármelyik influenza variáns elleni vakcina kifejlesztése, biztonsági tesztelése és forgalomba hozatala legalább 6 hónapot venne igénybe – ez túl hosszú idő ahhoz, hogy egy gyorsan terjedő pandémia esetén gyakorlati haszna lehetne.
Ezért van kifejezetten nagy szerepe a megelőzésnek egészségünk védelme érdekében. Olvassa el, milyen egyszerű megelőzési módszerek léteznek: Influenza (4. rész) – Egyszerű módszerek a megelőzésre >>
Az influenzavírusok jellegzetességei
A korai kutatások felderítették az influenza vírusok néhány lényeges tulajdonságát és túlélési stratégiáját. A biológusok már régen tudják, hogy a vírusok lényegében nem mások, mint fehérjébe csomagolt gének. A fehérje szerepe kettős: vagy a gének védelme, vagy a vírusok szaporodásának segítése a szervezetben. Néha, ahogy az influenza vírus esetében is, ezeken az összetevőkön kívül egy további lipid membrán burok is található. Amikor a vírusok betegséget okoznak, ezt úgy teszik, hogy bizonyos sejttípusokat özönlenek el, melyekben szaporodnak, majd kiömlenek a sejtből és további sejteket fertőznek meg. A tünetek egyrészt abból erednek, hogy a vírus szaporodása következtében a sejt, melyben szaporodik, felreped, másrészt pedig az immunrendszerben megpróbálja leküzdeni a fertőzést helyi gyulladás, egész szervezetet érintő fájdalmak és láz kialakítása révén. Az emberekben megtelepedő influenza törzsek különösen a légzőrendszert bélelő sejteket támadják. A sikeres fertőzés nagyon rövid időn belül kiváltja a klasszikus tüneteket: a hidegrázást majd lázat, száraz köhögést, főként izom- és ízületi fájdalmakat, orrfolyást- és orrdugulást, torokfájdalmat, nagyfokú fáradtságérzést, rossz közérzetet és étvágytalanságot. Súlyosabb betegség alakul ki, ha a vírus a tüdőben fertőz (vírusos tüdőgyulladás) vagy ha szövődményként baktériumok telepednek meg a tüdőben.
A vírus fertőzés folyamata
Hogy az influenza vírus, vagy részecske egyetlen másolata be tudjon jutni egy emberi sejtbe, a víruson lévő hemagglutininnek (H) kapcsolódnia kell a sejt felszínén lévő cukorszerű molekulával. Ennek a kötődésnek a hatására a sejt bekebelezi a vírust, mely először egyfajta hólyagba zárul. A vírusgének és a belső fehérjék azonban hamarosan kiszabadulnak és behatolnak a sejtmagba. Ott egyes vírusfehérjék hozzáfognak a vírus génanyagának sokszorosításához, ezen kívül létrehoznak egy olyan formát is, a hírvivő RNS-t, melyet a sejt “fehérje-gyártó gépezete” leolvas és lefordít fehérje nyelvre: mit is kell gyártani. Az újonnan készült gének és fehérjék összetalálkoznak és a sejtből mint új vírus részecskék kiszabadulnak. A vírus felszínén lévő enzim, a neuraminidáz (N) segít a vírusnak abban, hogy átvergődjön a légúti sejtek közötti nyálkán.
Az influenzavírus típusai
A tüneteken alapuló történelmi leírások azt mutatják, hogy az influenzajárványok az emberiséget már jóval Krisztus előtt, az V. században is sújtották. A tudósok 1933-ban izoláltak először emberből származó influenza törzset. Azóta kiderült, hogy az influenza vírusok több csoportba sorolhatók: Legismertebbek az A, B és C típusú influenzavírusok. Mindegyiknek jellegzetesek a belső fehérjéi és ezek változatlanok maradnak, míg a felületi fehérjék (haemagglutinin [H] és neuraminidáz [N] antigének) változékonyak. A vírus gömb alakú, emberben, sertésben, lóban és madarakban fordul elő.
Az A típusból további csoportokat képeznek a vírus felszínén tüskékhez hasonlóan elhelyezkedő, kétféle fehérje, a hemagglutinin és a neuraminidáz szerint. Az A típusú influenza vírusban eddig 15 H és 9 N altípust azonosítottak, melyeket a kimutatott molekulák szerint neveztek el: H1N1, H1N2, H2N2 és így tovább. Ugye van benne egy-két ismerősen csengő név?
Az A típusú és B típusú vírusok alapvetően abban különböznek, hogy milyen szervezeteket támadnak meg. A B típusú vírusok csak embereket fertőznek meg és inkább regionális járványokat okoznak, nem pedig pandémiát. Ezzel ellentétben az A típusú influenzák megfertőzhetnek disznókat, lovakat, fókákat, bálnákat, madarakat és embereket is, igaz nem minden törzs fertőzi meg valamennyi felsorolt fajt. (Emberben eddig csak 4 altípust találtak). Az A típusok felelősek az XX. századi pandémiákért is.
A C típus előfordulása lehet szórványos vagy kisebb járványok gyermekeknél. Itt is a felső légúti fertőzések a jellemző klinikai megbetegedések.
Emberben a három típus közül az A vírus a leggyakoribb. A felületi fehérjéi, a H és az N gyakran megváltoznak, általában fokozatosan, lépésről lépésre. Egyes esetekben ez a változás hirtelen történik és klinikailag oly jelentőségű az antigénváltás, hogy a korábban fertőző vírus alapvető felismerhetőségét megakadályozza, kivédve ezzel a szervezet természetes védekező készségét – ez történik járványok kialakulásakor.
Ha az egyik vagy mindkét felületi fehérje (H és N) megváltoztathatja a jellegét, ezzel megnő a virulenciája, világraszóló járvány, vagyis pandémia alakul ki. Ilyen pandémia 10-20 évenként fordul elő. Például 1918-19-ben a spanyol, 1957-ben ázsiai influenza, 1968-ban hongkongi influenza, 1977-ben Red-flu.
Milyen módszerekkel vehetjük fel a harcot az influenza ellen? Erről olvashat a sorozat 3. részében: Influenza (3. rész ) – Harc az influenza ellen >>