FollowEredetére nézve sok legendát ismerünk, a magát leginkább tartó történet a XIV. századra teszi a kávé felfedezését.
E szerint egy jemeni vagy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor piros bogyós termését legelik, akkor sokkal élénkebbek a nap folyamán, mint egyébként. A bogyókat elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek a bogyókból, s ezzel tartották ébren magukat az éjszakai imádkozások ideje alatt.
Azóta is sokunk mindennapjainak elengedhetetlen része a kávé, amelyből a világon naponta 1,6 milliárd csésze fogy. A koffein egy szociálisan elfogadott pszichoaktív drog, amelynek számos más, egészségre gyakorolt hatása is van.
Az amerikai élelmezési és gyógyszerügyi hatóság, az FDA adatai szerint egy amerikai átlagosan 2-4 csésze kávét iszik meg naponta, ami 300 mg koffeinbevitelnek felel meg. Ez az átlagos, mérsékeltnek számító érték, amelynek sok tanulmány szerint pozitív egészségügyi vonatkozásai vannak, azonban számos, épp ennek ellenkezőjét állító tanulmány is napvilágot látott. A következőkben a kávéfogyasztás lehetséges egészségügyi vonatkozásait vesszük közelebbről szemügyre.
Természetes élénkítő
A kávé fő összetevője a központi idegrendszert stimuláló koffein, amely többek között a kávébabban, tealevelekben, kakaóbabban, illetve a kóladióban is megtalálható. Elterjedtsége és elfogadottsága miatt sokan elfelejtik, hogy a koffein valójában egy a szociálisan elfogadott pszichoaktív drog, amely átlépi a vér-agygátat és stimulálja a központi idegrendszert. Hatékony lehet fáradtság ellen, és fokozhatja a koncentráló képességet. Hatása az elfogyasztását követő nagyjából 15. perctől kezdődik, és akár 6 órán át is tart. A kávén kívül még sok más termék is tartalmaz koffeint, többek között a teák, néhány üdítőital, energiaitalok és gyógyszerek (nátha és allergia elleni készítmények, fájdalomcsillapítók).
A lehetséges pozitív hatások
Egyes adatok szerint napi 3 csésze kávé fogyasztása 50%-al csökkentheti a májrák, egy másik tanulmány szerint napi 4 csésze kávé ugyanennyivel a torok- és szájrák kialakulásának kockázatát. Fogyasztásnak az agyra is lehet pozitív hatása, a Harvard School of Public Health kutatói szerint napi 2-4 csésze kávé csökkenti az öngyilkossági hajlamot, és pozitívan befolyásolhatja a hosszú távú memóriát. Más kutatók eredményei szerint a koffeinfogyasztás napi átlagának másfél adaggal történő emelése csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának gyakoriságát: a kávé klorogénsavat tartalmaz, és már korábbi vizsgálatok jelezték, hogy ez csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét. A kutatások szerint zsírdús étrenden tartott egerekben a klorogénsav (CGA) jelentősen csökkentette az inzulinrezisztenciát és zsír felhalmozódását a májban, ezáltal a kávé segíthet megelőzni az elhízással kapcsolatos betegségek kialakulását is.
A Parkinson-kór kockázatát is alacsonyabbnak találták a kávézók körében, mint a kávét nem rendszeresen fogyasztók közt.
A tea és a kávé a víz után a legtöbbet fogyasztott folyadék a világon. Mindkét ital egészségesebb, mint hittük: japán és francia vizsgálatok szerint vérnyomáscsökkentő hatásuk is van, csökkenteni képesek bizonyos szírimuszavarok (pl. pitvarfibrilláció) esélyét és csökkentik az agyi katasztrófák (szélütés, stroke) kockázatát. A múlt században, amikor még nem végeztek sok emberen gondosan ellenőrzött vizsgálatokat, csak egyedi megfigyelések voltak, a tea és a kávé koffeintartalma miatt az orvosi szakirodalom általában óvott a gyakori teázástól, kávézástól. Két nagy vizsgálat most az ellenkezőjét bizonyítja.
A vizsgálati alanyok 45–74 évesek voltak, ugyanannyi férfi és nő vett részt a vizsgálatban, és gondos előzetes szűréssel kizártak minden kimutatható rosszindulatú daganatot vagy szív- és érrendszeri betegséget. A megfigyelés 13 esztendeje alatt a kutatók a vizsgálat résztvevőinek minden betegségére, kórházi felvételére vonatkozó adatot folyamatosan dokumentáltak.
Azok, akik naponta legalább egy csésze kávét ittak, 20%-kal ritkábban szenvedtek agyi katasztrófát, mint akik csak ritkán kávéztak. Akik minden nap 2-3 csésze zöld teát fogyasztottak, azoknak a szélütéskockázata 14%-kal csökkent, azoknál pedig, akik legalább négyszer teáztak naponta, ez a kedvező hatás 20%-ban érvényesült.
Azoknak a vizsgálati alanyoknak a csoportjában, akik minden nap megittak egy csésze kávét vagy két teát, az agyvérzés esélye 32%-kal volt kisebb, mint abban a csoportban, amelynek tagjai akár kávét, akár teát csak ritkán fogyasztottak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a szélütés eseteinek átlagosan 13%-a agyvérzés. Arra is rámutattak, hogy a zöld teát kedvelők a nem teázókhoz képest többet mozognak.
„Nem azt javasoljuk, hogy az emberek sok kávét igyanak, hogy megvédjék magukat az egészségtelen életmód következményeitől. Azt gondoljuk azonban, hogy a kulturált kávéfogyasztás – az egészséges életmód mellett – segíthet azoknak, akikben nagy a kövérséggel kapcsolatos, illetve a fent felsorolt betegségek kockázata.”
