FollowAz érelmeszesedés az oxigénben dús vért szállító erek, az artériák elváltozása.
Ezek az erek szállítják a vért a különböző szervekhez, szövetekhez. Például a végtagokhoz, így szűkületük esetén lábikragörcs jelentkezik. Az agyban a verőerek szűkületekor szédülés és az agyi keringés zavarainak egyéb tünete lép fel. Ha a szívhez jut kevés vér, oxigénhiány okozta mellkasi fájdalom (angina pektorisz) vagy akár a szívizom elhalása, szívinfarktus következhet be.
A verőerek (artériák) elmeszesedése (ateroszklerózis) úgy kezdődik, hogy azok a fehérvérsejtek, amelyeket monocitáknak nevezünk, a véráramból az ér belső vékony sejtrétegén (endotel) átvándorolva az artéria falába gyűlnek és zsírnemű anyagokat bekebelező sejtekké alakulnak. Idővel ezek a zsírtartalmú monociták (habos sejtek) összegyűlnek, és az artéria falának belső részét foltokban megvastagítják. Minden megvastagodott területet (ateroszklerotikus plakknak vagy aterómának nevezik) puha, sajtszerű anyag tölt ki, amely különböző fajta zsírokat, elsősorban koleszterint, simaizom sejteket és kötőszöveti sejteket tartalmaz. Az aterómák a közepes és nagy ereken alakulnak ki, általában ott, ahol az artériák elágazódnak, feltehetően azért, mert az állandó örvénylő áramlás károsítja ezeken a területeken az artériák belső rétegét, és ez kedvezőbb feltételt teremt az ateróma kialakulására.
Az ateroszklerózis által érintett artériák elvesztik rugalmasságukat, és az aterómák növekedésével be is szűkülnek. Idővel az aterómákban kalciumszemcsék rakódnak le, így azok törékennyé válnak és berepednek. A vér bekerül a berepedezett aterómába, ami nagyobbá válik, és még jobban beszűkíti az artériát.
A berepedezett aterómából zsíros tartalmú anyagok kerülnek a vérbe, ami fokozza a vérrög (trombus) képződést. A vérrög még tovább szűkíti, vagy akár el is zárja az artériát, vagy leszakadhat és a vérárammal úszva okozhat elzáródást (embólia).
Az ateroszklerózis általában addig nem okoz tüneteket, amíg súlyosan nem szűkíti az artériát, vagy nem okoz hirtelen érelzáródást. A tünetek attól függenek, hogy az ateroszklerózis hol fejlődik ki; így betegséget okozhat a szívben, agyban, végtagokban, és végül bárhol a szervezetben.
