FollowNapjaink rohamosan urbanizálódó világában egyre inkább terjed egy divatosnak, újnak gondolt életforma, a szingliség. A szabad párkapcsolati kapacitással rendelkezők növekvő száma elsősorban a szociológusok kedvelt témája, hiszen ennek társadalmi okai összetettek, de újnak egyáltalán nem nevezném a jelenséget. Ahogy a közmondás mondja: nincsen új a nap alatt, és ez most is igaz. A molekuláris világban már évmilliók óta ismert a jelenség, és számos betegség kialakulásában játszanak szerepet a páratlan (angolul single, magyarul szingli) elektronokkal rendelkező molekulák.
Egészségünkkel kapcsolatban egyre többször halljuk a következő két divatos kifejezést: szabadgyökök és antioxidánsok. Legtöbbünk annyit tud róluk, hogy a szabadgyökök károsak, az antioxidánsok pedig kivédik a szabadgyökök hatásait. Ha ez nem sikerül, a szabadgyökök belülről rombolják, gyengítik, betegítik és idő előtt megöregítik testünket. Ezért minél több olyan ételt, italt illetve étrend-kiegészítőt fogyasztunk, amelyek sok antioxidánst tartalmaznak, annál egészségesebbek leszünk és lassabban öregszenek sejtjeink.
A lényeg valóban ennyi, de azért nézzük most meg egy kicsit részletesebben, hogy miről is van pontosan szó! A szabadgyököknek hívott atomok képződése alapszinten testünk egy természetes élettani folyamata. Sejtjeink az anyagcsere során oxigén segítségével tápanyagokat égetnek el, hogy így energiát termeljenek. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, nagyon reakcióképes elem. Például a vassal történő reakciója során rozsdát képez, a zsírok oxigén hatására megavasodnak Az energiatermelő folyamatok során melléktermékként olyan oxigén molekulák szabadulnak fel, melyeknek páratlan elektronjuk van. Az elektronok olyan negatív töltésű részecskék, amelyek legtöbbször párosan léteznek, hiszen így tudnak kémiailag stabil állapotban lenni (Itt is igaz a mondás: párosan szép az élet!) Ha egy elektrontól valamilyen okból elszakad a párja, akkor a hiányzó elektron visszaszerzése érdekében az adott elem rendkívül könnyen és gyorsan kötést létesít egy másik atommal vagy molekulával és ennek révén egy kémiai reakció jön létre. Ez lehet kívánatos vagy nem kívánatos, azaz káros reakció egyaránt. A szabadgyökök páratlan elektronokkal rendelkező és ezért a környezetükkel rendkívül reakcióképes molekulák, szervezetünk szinglijei.
Szinte nincs olyan betegség, amelyben a szabadgyökök káros hatásait ne mutatták volna ki. Az emberi szervezet maga is termel szabadgyököket, azzal a céllal, hogy ezek az agresszív molekulák a szervezetbe hatoló kórokozókat elpusztítsák. De ha a kelleténél nagyobb mennyiség termelődik, vagy a semlegesítő folyamatok rosszul működnek, akkor már nem csak a behatolókat, hanem a saját sejteket is el kezdik károsítani. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad.
Életmódunkból adódóan azonban szervezetünket egyre nagyobb környezeti terhelésnek tesszük ki úgy, hogy mindeközben nem ismerjük a várható következményeket. Sőt, igazából azt sem tudjuk mi az, amin változtatnunk kellene. Vészhelyzetekben a szabadgyökök száma megnő és a szervezet már nem képes elegendő antioxidánst termelni a semlegesítéshez. A túltermelés főbb kiváltó okai az UV sugárzás, az elektroszmog (például TV, mobiltelefon vagy számítógép sugárzása), a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a vegyszerek, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (például magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok – különösen az olajban sütés, de a vörös húsok is sok szabadgyököt termelnek), a nem ellenőrzött cukorbetegség, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Gyógyítási eljárások is okozhatják szabadgyökök létrejöttét: ilyen a röntgen sugár, az altatásban végzett műtétek, egyes gyógyszerek használata vagy a sugárkezelés.
A megnövekedett számú, normális mennyiségben egyébként hasznos szabadgyök ilyenkor megkezdi tombolását: a páratlan elektronjuknak párt kell találniuk BÁRMI ÁRON. Ennek során kémiai kötésbe kerülnek szervezetünk egészséges sejtjeivel és így egy nemkívánatos, pusztító és káros reakció, más szóval oxidáció következik be, amelynek bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet. A szabadgyökök agresszívan megbontják a szervezet normális működéséhez fontos és a sejtek anyagcseréjének szabályozásában nélkülözhetetlen molekulák szerkezetét. A sejtekben található fehérjék, zsírok és a genetikai állomány, amelyektől a szabadgyökök elektront rabolhatnak maguknak, folyamatos támadásnak vannak kitéve. Ez az elektronrablás a kirabolt sejtek károsodásához vezet.
A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek és antioxidáns rendszerek helyre tudják állítani, de azoknál a sejteknél, ahol ez nem sikerül, rövidesen működési zavarok léphetnek fel. A létfontosságú molekuláink szerkezetének megváltozása testünk biokémiai folyamataiban zavarokat okoz, és számos élettani folyamat irányát módosíthatja. Ekkor jönnek kezdetben az általános tünetek, majd a tényleges szervi betegségek, ha nem teszünk időben ellene valamit. Mit tehetünk a szabadgyökök ellen? >>
Milyen betegségeket okozhatnak a szabadgyökök?
Számos megbetegedés kialakulásában, valamint a kísérő tünetek súlyosbodásában a szabadgyökös folyamatok jelenléte figyelhető meg. Az orvostudomány elsősorban szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos megbetegedéseket, szem-, izületi- és idegrendszeri elváltozásokat említi meg, de más megfigyelések bizonyos fokig az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását is a szabadgyökök számlájára írják.
Ha a szabadgyökök elérik és károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, utat nyithatnak a rosszindulatú daganatok kialakulásának. A szabadgyökök alapvetően kétféle módon játszhatnak szerepet a rák kifejlődésében. Aktiválják a különben egészséges sejtek génjeit, ezáltal kontrollálatlan, gyorsuló sejtnövekedést okoznak, vagy megakadályozzák a sejteket abban, hogy természetes halállal pusztuljanak el. A két mechanizmus bármelyike felelős lehet a betegség kifejlődésében. A szabadgyökök szerepet játszanak az öregedés folyamatának felgyorsulásában is: károsítják a szervezet kollagén kötőszöveti rostjait, ráncosítják a bőrt és csökkentik annak víztartalmát. A korai öregedés egyik okozója a “normálon felüli” kapcsolat a szabadgyökökkel. Egyes kutatások arra utalnak, hogy ha nem érné szervezetünket nagy mértékű szabadgyök- reakció, akkor az emberi életkor felső határa 120 év volna. Az öregedési folyamatok, a bőr idő előtti öregedése és az időskori szenilitás szintén ide sorolható, még akkor is, ha ezek nem mondhatók betegségeknek.
Sejtjeink tehát egész életünk folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, amely számos betegség és az öregedés forrása is egyben, ezért érdemes ellene védekezni és a szabadgyök okozta károsodásokat időben elkerülni.
