FollowA “rossz” koleszterinnek nevezett alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) fokozott koncentrációban való jelenléte növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Egy kínai kutatócsoport az Amerikai Kémiai Társaság 2009-ben tartott konferenciáján ezenkívül arról is beszámolt, hogy a koleszterinnek a laikus közönség által szinte egyáltalán nem ismert oxidált formája, az úgynevezett oxi-koleszterin jelentheti a legsúlyosabb kockázatot szívünk és érrendszerünk egészségét illetően.
Korábbi bejegyzéseim alapján leszögezhetjük, hogy a szervi katasztrófákhoz (szívinfarktus, szélütés) vezető érelmeszesedés alapvető folyamata a verőerek falába történő zsírlerakódás.
A folyamatban leginkább szerepet játszó összetett molekula az LDL, az alacsony sűrűségű fehérje-zsír részecske. Ennek egyik formája, a kicsi, sűrű LDL jelenléte tovább fokozza az érbetegség kialakulásának kockázatát.
Szintén igazolt tény, hogy a szervezet sejtjei számára alapvetően szükséges koleszterint szállító LDL csak akkor válik káros hatásúvá, ha túl sokáig marad a keringésben, ezáltal fokozottan van kitéve a különböző oxidációs hatásoknak, és így szerkezete károsodik.
Hogyan képződik az oxidált LDL?
Az oxidált LDL akkor képződik a szervezetünkben, amikor az LDL-koleszterin molekula az úgynevezett szabadgyökökkel lép reakcióba. Ezek egy része az oxigén molekula átalakulásából származik. Az oxidált LDL a környező sejtekkel sokkal reakcióképesebb lesz és azokat károsíthatja. Az első ilyen sejttípus, amivel találkozik, az a vörösvértestek mellett a verőerek belső falát bélelő sejtréteg. Ezek károsításával indul meg az érelmeszesedés folyamata.
Mi növelheti meg az oxidált LDL szintjét?
A dohányzás, a rosszul beállított cukorbetegség, a metabolikus tünetegyüttes jelenléte, illetve transz-zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása is hozzájárulhat az oxidált LDL fokozott képződéséhez.
Az oxidálódott LDL molekula a verőerek belső rétegébe (endotel) kerül és ott gyulladáskeltő sejtek felszaporodását váltja ki (monociták, makrofágok), emellett a sérülés helyére vonzza a vérlemezkéket is. A már odaérkezett sejtek további, koleszterint tartalmazó makrofágokat vonzanak az érfalba és megkezdődik a plakk kialakulása. A plakk kritikus méretűre növekedése vezet aztán a klinikai eseményekhez: a végtagok ütőereinek fájdalmas elzáródásához, szívinfarktushoz, szélütéshez (stroke) vagy akár az időskori elbutuláshoz (demencia).
Hogyan kerülhetjük el a transz-zsírsavakat és vele az oxi-koleszterint?
Azonkívül, hogy az oxi-koleszterin szervezetünk saját oxidációs folyamataiban alakul ki, hogyan kerülhet még a szervezetünkbe? A vegyület a testünkön kívül is keletkezhet, például a telítetlen zsírsavak és a növényi olajok redukciós telítési eljárása során, amikor a magas hőmérséklet miatt oxidálódhat az élelmiszerekben lévő koleszterin. A gyártók ezt azért végzik el, mert az így előállított transz-zsírsavak és a részben hidrogénezett növényi olajok egyaránt jót tesznek a feldolgozott ételek állagának, ízének és általános stabilitásának. A koleszterin oxidációja végbemehet továbbá a zsírtartalmú húsok hevítésekor, vagyis a sült csirke és a grillezett burgerek vagy marhahúsok készítésekor.
Hogyan védekezhetünk akkor az oxi-koleszeterin negatív hatásai ellen? Az egyik, hogy inkább csak alkalomszerűen fogyasszunk gyorséttermi ételeket: ezek az élelmiszerek elsősorban az imént említett transz-zsírsavak és a hidrogénezett növényi olajok miatt kerülendőek, amelyek azon kívül, hogy oxi-koleszterint is tartalmaznak, hosszútávon történő és gyakori fogyasztásnál további kedvezőtlen hatásokat is gyakorolhatnak szervezetünkre. A transz-zsírsavak növelik az LDL-koleszterin szintet és csökkentik a védő HDL-koleszterin mennyiségét, napi öt gramm transz-zsírsav elfogyasztása pedig – hosszabb távon – önmagában is megközelítőleg 30 százalékkal fokozza az agyér-elmeszesedés, a koszorúér-elzáródás és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Mit tehet Ön az oxidált LDL molekulák kialakulása ellen?
Számos módja van annak, hogy Ön csökkentse a szervezetében az oxidált LDL kialakulásának esélyét. Ezek többsége mindennapi szokásai egy részének csak kis megváltoztatását igényli:
- Ha dohányzik, annak abbahagyása javasolt.
- Fogyasszon több gyümölcsöt és zöldséget. Nemcsak azért, mert ezekben nincs zsír és sok fontos tápanyagot tartalmaznak, hanem azért is, mert számos gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású anyag is megtalálható bennük, amik csökkenteni képesek az oxidált LDL mennyiségét.
- Ha Ön cukorbeteg vagy metabolikus tünetegyüttes a diagnózisa, ezek legyenek megfelelően beállítva. A kezelés magában foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást és az egészséges étrendet. Ha ezek az életmódi változtatások nem hozzák meg az elvárt eredményt (normális vércukor és testsúly), orvosa gyógyszeres kezelést kezdhet.
- Száműzze étkezéséből a transz-zsírokat, például a csipszeket, sertészsírban vagy olajban hosszasan sütött ételeket.
A teljesség kedvéért természetesen meg kell említenünk azt is, hogy egyes országok gyorséttermei az utóbbi években csökkentették vagy egyenesen ki is vonták menüikből a transz-zsírsavakat.
Örvendetes például, hogy a talán legismertebb, hazánkban is jelenlévő gyorsétterem láncban – 2007 októberében kiadott sajtóközleménye szerint – a korábban használt sütőolajat olyan elegyre cserélték, amely magas olajsavtartalmú repcemag-olajból és magas olajsavtartalmú napraforgóolajból készül. Az olajban ezáltal jelentősen csökken a transz-zsírsavak aránya – a korábbi maximum 5% helyett maximum 2%-ra – miközben a telített zsírok aránya sem éri el a 12%-ot. Ebben a sütőolajban a kedvezőtlenebbnek ítélt két zsírsavösszetevő összességében tehát nem haladja meg a 14%-ot. Egy másik, szintén ismert sütőipari cég is önkéntesen állt át a transzzsír-mentes sütőanyagok használatára, ami szintén pozitív, bár egyelőre még korántsem általános hazai példát jelent.
Bizonyos esetekben a koleszterinszint csökkentéséhez is gyógyszeres segítségre lehet szükség. Néhány koleszterin-csökkentő gyógyszer, mint például a sztatinok, gyulladást csökkentő hatással is rendelkeznek, ezzel is képesek gátolni az érelmeszesedés kialakulását.
Forrás:
– Dipiro JT, Talbert RL. Pharmacotherapy: A Pathophysiological Approach, 6th ed 2005
– Fauci AC, Kasper DL, Longo DL et al. Harrison’s Principles of Internal Medicine. 17th edition, 2008
