Ismerős történet. Az egyik nap X, Y és Z doktor azt mondja valamiről, hogy az jó nekünk, majd pár hónap múlva meggondolja magát és gyökerest az ellenkezőjét állítja. Honnan tudhatjuk, hogy mikor kinek higgyünk? Ezt természetesen senki nem tudja megválaszolni. A kutatásoknak köszönhetően az orvosok ismeretei folyamatosan bővülnek, és bár még csak a 21. század kezdetén járunk, már sok mindent másképp látnak a századforduló óta.
Hormonpótló terápia
A menopauzális nők kitörő örömmel fogadták az első hormonpótló terápiák (HRT) debütálását a 20. század elején. Nem csoda, hiszen a hanyatló ösztrogén szint szintetikus verzióval történő felturbózása segített enyhíteni a hőhullámokat, a kedélyállapot változást, és a menopauza és posztmenopauza egyéb kellemetlen tüneteit. A 20. század végére szinte minden változó korú nő megkapta a maga hormonpótló terápiáját, amiben volt egy kis progeszteron, és egy kevéske ösztrogén, amit úgy tekintettek, mint a csontritkulás elleni harc potens fegyverét. A menopauzális nők tehát tömegesen kapták a hormonpótló kezeléséket.
Aztán 2002-ben hamarjában leállították a U.S. Women’s Health Institute (WHI) nagy esetszámú hormontanulmányát, amely túlnyomórészt azt mutatta, hogy a HRT hosszú távú használata szívbetegséget, stroke-ot, vérrögképződést és emlőtumort okozhat. Ez persze világszerte nők százezreire hozta rá a frászt, ám az ezt követően született amerikai és brit tanulmányok már azt állították, hogy a dolog a WHI eredményeknél jóval összetettebb.
Az eredeti WHI tanulmány ugyanis 50-79 éves nőket vizsgált és eredményeiket egy kalap alá vette, holott a hormonpótló kezeléshez köthető ártalmas eredmények zöme az idősebb nők tanulmányaiban született, nem pedig a tipikus HRT paciensek, azaz a 40-es éveik végén, 50–es éveik elején járó hölgyek körében. 2012-ben nemzetközi szakértők azt nyilatkozták, hogy a HRT az említett korcsoport esetében valójában csekély rizikót jelent. Manapság a legtöbb orvos szükség esetén, és amennyiben nem áll fenn bizonyos egészségügyi kockázat, javasolja a hormonpótló terápiát.
Több hajlamosító tényező, nagyobb kockázat
Természetesen a változókorban nem csak és kizárólag a hormonpótlás hatására alakul kit trombózis, hiszen a súly, az életkor, a folyadékfogyasztás és az egyéb betegségek mind hatással vannak a vérrögök kialakulására. Természetesen minél több hajlamosító tényező áll fenn egyszerre, annál nagyobb az esély egy esetleges trombózisra. Ezért még mielőtt hormonpótlást szeretne, vegyen részt trombofília (trombózis genetikai hajlam) szűrésen és trombózis rizikóbecslésen, hogy nyugodt szívvel kezdhesse el a terápiát.