FollowIsmerős történet. Az egyik nap X, Y és Z doktor azt mondja valamiről, hogy az jó nekünk, majd pár hónap múlva meggondolja magát és gyökerest az ellenkezőjét állítja. Honnan tudhatjuk, hogy mikor kinek higgyünk? Ezt természetesen senki nem tudja megválaszolni. A kutatásoknak köszönhetően az orvosok ismeretei folyamatosan bővülnek, és bár még csak a 21. század kezdetén járunk, már sok mindent másképp látnak a századforduló óta.
Telített zsírok értéke
A telített zsírsavak az 1970-es években robbantak be a köztudatba, amikor egy mérföldkövet jelentő tanulmány a magas összkoleszterin szintet a koronária szívbetegségekkel kapcsolta össze. Ekkor az embereknek azt tanácsolták, hogy csökkentsék a zsírok bevitelét az összkalória 30%-ára és a telített zsírok fogyasztását ezen belül szorítsák 10%-ra.
2014-ben aztán néhány orvos azt kezdte hangoztatni, hogy az elmúlt 40 évben erre vonatkozólag valószínűleg rossz tanácsokat kaptunk. Az alacsony zsírtartalmú termékeket a gyártók az ízhatás érdekében jellemzően teletömték cukorral, aminek következtében az elhízás járványos méreteket öltő problémává fajult. A National Institutes of Health adatai alapján az elhízás aránya az USA felnőtt lakosságának körében több mint a duplájára, 13,4%-ról 35,7%-ra emelkedett a 60-as évek óta, eközben viszont a szívbetegség aránya nem csökkent. További tanulmányok nem mutattak ki semmilyen biztos kapcsolatot a telített zsírok és a szív- érrendszeri betegségek fokozott kockázata között.
A jelenlegi javaslat szerint fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt és egészséges zsírokat, mint amilyen például az avokádóban, a dióban és a magvakban található. És persze mértékkel, de fogyasszunk telített zsírokat is a húsból, a sajtból vagy a tojásból. Ezekkel a zsírokkal ugyanis tovább tart a teltségérzet így kevesebbet nassolunk.
