Nem mindegy milyen ásványvizet iszunk

Follow

A felnőtt emberek napi vízigénye 2,5-3 liter, ebből átlagosan másfél liternyit juttatunk be a szervezetbe valamilyen ital formájában. Ez az elfogyasztott folyadék ásványvíz legyen, ám nem mindegy milyen összetételűt választunk.

Más víz kedvező például a kisbabáknak, és más a magas vérnyomással küzdő betegeknek, illetve azoknak, akik túl sósan esznek. Néhány tanács arról, hogy mit érdemes nézni az ásványvizek címkéjén.

Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy az ebből számított vízbevitel ideálisan másfél litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja. Például a friss kenyérben 30-40% közötti víz van, a termék fajtájától függően. A tej 90 százaléka, a párizsi 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket.

Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával. A nyári időszakban fokozódhat a verejtékezés, természetesen a fizikai aktivitás mértékével arányosan, és egyénenként változó mértékben.

A felnőttek testének 60-65 százaléka folyadék, a csecsemőknél magasabb, míg az idősebbeknél alacsonyabb ez az érték. A kisbabák ezért is fokozottan veszélyeztetettek nyáron, mert testük kisebb, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg, vagy annál kevesebb ásványi anyag tartalmú vizek ajánlottak. Az idős korosztály legnagyobb problémája, hogy bár kevesebb a folyadék a szervezetükben, nyáron sem érzékelik szokásos módon a szomjúságérzetet.

Milyen ásványvizet válasszunk?

Azt kell figyelni a címkéken, hogy milyen arányban tartalmazzák az összetevőket. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek. Magyarországon a férfiak négyszer, ötször több sót fogyasztanak, mint kellene, a nők is háromszoros adagot visznek be a szervezetükbe. Nem csupán azzal, hogy kóstolás előtt automatikusan nyúlnak a sószóróhoz, hanem az élelmiszeriparban használt tartósítószerek miatt is. A különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásproblémákkal küzdők köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezően feltüntetett adatokat.

Felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetően alacsony a kálium és a magnézium bevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok főleg zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, és ezek fogyasztása még mindig alatta marad az ajánlott mértéknek. Nyáron a zöldségek és gyümölcsök közül a görögdinnye ideális választás lehet: 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítenénk a szomjunkat. Gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is. A gyógyító görögdinnye >>