FollowAz érelmeszesedés (ateroszklerózis) általában addig nem okoz tüneteket, amíg súlyosan nem szűkíti az artériát, vagy nem okoz hirtelen érelzáródást.
A tünetek attól függenek, hogy az ateroszklerózis hol fejlődik ki; így betegséget okozhat a szívben, agyban, végtagokban, és végül bárhol a szervezetben.
Attól, hogy valaki tünetmentes, az artériák falában zajló folyamatok még léteznek. Tinédzser korunktól kezdődően kimutathatóak az érfal kezdődő elváltozásai. Hogy kinek és mikor alakulnak ki tényleges tünetei, azt részben genetikai öröksége határozza meg, részben a szerzett környezeti hatások következményeként jelenik meg (úgynevezett kockázati tényezők, más néven rizikófaktorok). Ez mindenkinél egyedi, ezért 40 év felett érdemes az érrendszer általános szűrővizsgálataival tisztázni az erek állapotát. Ha valaki családjában fiatalkori éresemények (szívinfarktus, szélütés) zajlottak, a szűrést már fiatalabb életkorban meg kell kezdeni.
Amint az ateroszklerózis súlyosan beszűkít egy artériát, a testnek az a része, amelyet az artéria lát el, nem kap elegendő vért, amely az oxigént szállítja a szövetekhez. A beszűkülő artéria első tünete a fájdalom vagy görcs lehet, amikor a véráramlás nem képes ellátni a szervezet oxigénigényét. Fizikai terhelés során például a beteg mellkasi fájdalmat érezhet (angina) a szív oxigénhiánya miatt, vagy séta közben a beteg lábszárában görcsös fájdalmat észlel (claudicatio intermittens), mert a lábszár nem kap elegendő oxigént. Az agy vérellátásának zavarát jelezheti a visszatérő szédülés, látászavar, érzés- vagy mozgászavarok a test különböző részein (TIA – transient ischaemic attack – átmeneti agyi keringészavar). Férfiaknál a vérellátás zavara potencia problémákat okozhat.
Ezek a tünetek jellemzően fokozatosan alakulnak ki, ahogy az ateróma lassan beszűkíti az artériát. Azonban, ha egy elzáródás hirtelen alakul ki – például amikor egy véralvadék megakad egy artériában – a tünetek hirtelen, ütésszerűen lépnek fel, súlyos klinikai következménnyel.
Érrendszerünk egy egységes rendszert alkot, ezért az egyik szervrendszer területén megjelenő panaszok vagy tünetek esetén a többi szervrendszer vizsgálata is ajánlott az esetlegesen ott is jelenlevő érszűkület időben történő felfedezése érdekében.
A bölcsen gondolkodó ember nem várja meg az igazán nagy bajt, hanem azt megelőzi. Az érbetegségek terén ez a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt jelenti.
Tisztelt Doktor Úr!
Férjem tegnap rosszul lett, és most kórházba került. Az orvosok vizsgálják, de nem tudják az okát. Annyira szédül, hogy fel sem tud kelni. Elég túlsúlyos, és az utóbbi hónapokban sokat fogyott. A cukra a vizsgálatok alapján 15. Lehet, hogy a magas cukorszintje miatt van a szédülése? Olvastam arról, hogy a cukorbetegség rosszulléttel jár. Mit tanácsol? Leeht, hogy csak a cukrát kell beállítani?
Köszönöm, Sz. Juli
Kedves Juli,
A szédülés oka lehet magas vérnyomás és magas vércukor-szint is, azonban ez a mértékű vércukoremelkedés még nem szokott ilyen panaszokat kiváltani. Inkább az egyensúly stabilitásáért felelős agyi struktúrák közül a kisagy vagy a fülben lévő egyensúlyérző szerv betegsége velószínűbb. A neurológus kollégák ezt megfelelő vizsgálattal el tudják dönteni, hogy hol van a baj. Ha a kisagy területén van keringészavar, akkor az jó gyógyhajlamú lehet (a kiterjedéstől és a helytől függően). Az egyensúlyérző szerv eredetű szédülés csak nagyon kellemetlen, de szintén rövid ideig, 1-2 napig tart, jól gyógyul (ezt szaknyelven BPPV-nek rövidítik), speciális fejtartási mozdulatok elsajátításával később maga a beteg tudja ezt uralni.
A cukorbetegség, ha frissen fedezik fel, valóban produkálhat súlycsökkenést a cukor kiürülésével fellépő energetikai zavar miatt. A mért érték mindenképpen tartós kezelést és gondozást igényel.
Tisztelt Doktór Úr!
pár hónapja nagyon fáj a fejem, és azt mondta egyiok ismerősöm, h ez a magas vérnyomásom miatt van, de én nem gondolom. Kaphatok emiatt agyvérzést?
Tisztelettel, Blagács Dániel
Kedves Dániel, ezt könnyű eldöntenie, hogy a magas vérnyomása szerepet játszik-e a panaszok kialakulásában és fenntartásában. Naponta 3 alkalommal, néhány napon át rendszeresen mérje vagy méresse meg a vérnyomását egy megbízható vérnyomásmérővel. Amennyiben a mérések többsége eléri, vagy meghaladja az 140Hgmm-es felső vagy a 90Hgmm-es alsó értéket (nyugalmi helyzetben, 5 perc pihenés után mérve), akkor Önnek magas a vérnyomása, és kezelést igényel. Az agyvérzés kialakulására nagyobb az esélye magasvérnyomás esetén, ezért magasabb mért értékek esetén feltétlenül kérjen orvosi segítséget.