FollowIsmerős történet. Az egyik nap X, Y és Z doktor azt mondja valamiről, hogy az jó nekünk, majd pár hónap múlva meggondolja magát és gyökerest az ellenkezőjét állítja. Honnan tudhatjuk, hogy mikor kinek higgyünk? Ezt természetesen senki nem tudja megválaszolni. A kutatásoknak köszönhetően az orvosok ismeretei folyamatosan bővülnek, és bár még csak a 21. század kezdetén járunk, már sok mindent másképp látnak a századforduló óta.
Testtömeg index
Régebben az orvosok az életbiztosítók táblázatait vizsgálva próbálták meghatározni betegeik egészséges súlyát. Ezek a listák a magasság alapján határozták meg a nők és férfiak egészséges testsúlyát. Ám az életbiztosítók táblázatai nem voltak egységesek, ezért 1998-ban National Institutes of Health közzétette a Body Mass Index (BMI) kiszámításának módját, amikor a kilogrammban megadott testtömeget osztják a méterben mért testmagasság négyzetével. A módszer hamar elterjedt az egészségügyi szakemberek körében.
2014-ben aztán a BMI-vel szemben azt rótták fel, hogy nem veszi számításba az életkort, a nemet és az izomtömeget, és nem különbözteti meg a sovány és zsíros testtömeget. A világhírű kosárlabdázó, Michael Jordan BMI értéke például 27-29, ami azt jelenti, hogy sportos alkata ellenére túlsúlyos.
Hasonlóképp az idősebbek normál BMI mellett lehetnek kövérek, hiszen az izomtömegük már jelentősen csökken, és az izom súlyosabb, mint a zsír. Manapság ezért sok szakember a BMI-t csak iránymutatóként alkalmazza, más mutatókkal (mint a testzsír százalék, csípőkörfogat és a fizikai aktivitás szintje) együtt használja.
