Follow
Egy másik bejegyzésemben részletesen írtam a szabadgyökök okozta sejtkárodás okairól, mechanizmusáról, a szabadgyökök által okozott betegségekről. A szabadgyökök páratlan elektronokkal rendelkező és ezért a környezetükkel rendkívül reakcióképes molekulák, szervezetünk szinglijei. A szinglik miatt öregszünk gyorsabban >>
De mit tehetünk a szabadgyökök romboló hatásai ellen? A természet gondoskodott a megoldásról is. Az antioxidánsnak nevezett vegyületek képesek a szabadgyököket hatástalanítani. Az antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas szabadgyökökkel szemben. Az antioxidáns vegyületek eltérő hatásmechanizmussal képesek közömbösíteni a szabadgyököket. Egyes antioxidánsok például elektron átadásával megszüntetik azok aktivált állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre, míg mások felkínálják magukat az oxidációra, vagy segítenek a többi, már megrongálódott antioxidáns kijavításában, így a sejtek sértetlenek maradhatnak.
Hogyan működnek együtt a különböző típusú antioxidánsok?
Az antioxidánsokat alapvetően két csoportra oszthatjuk: vízoldékony és zsíroldékony típusra. A szervezetnek mindkét típusra szüksége van, hiszen mindkét fázis – a vizes és a zsíros is – része sejtjeinknek.
- Vízben oldódó antioxidánsok – A vízalapú folyadékokban vannak jelen, például a vérben és a sejten belüli valamint a sejtek közötti térben és itt reagálnak a szabadgyökökkel. Ebbe a csoportba tartozik például a C-vitamin, a glutation és a katechinek.
- Zsírban oldódó antioxidánsok – A sejteket borító sejthártyában és a fehérje-zsír részecskékben (lipoproteinek) találhatóak. Védik a sejthártyát az oxidációtól. Az A-vitamin, E-vitamin, béta karotin tartozik például ebbe a csoportba.
Egyes kiváló antioxidánsok bizonyos körülmények között – amikor semlegesítik a szabad gyököket – maguk is reakcióérzékeny anyagokká válnak és káros hatást fejtenek ki: „pro-oxidatívvá“, lényegében szabadgyökké válnak és támadni kezdik a sejteket.
Például a béta-karotin (a sárgarépa színét adja) is az ismertebb antioxidáns karotinoidokhoz tartozik, adott esetben pro-oxidatívvá válhat. Ez az antioxidáns kizárólag a C-vitaminnal együttesen tudja kifejteni kedvező hatását, azaz megvédeni a sejteket a szabad gyököktől. C-vitamin nélkül a béta-karotin átveszi a szabad gyökök káros energiáit és maga is veszélyes molekulává válik, azaz pro-oxidatív állapotba kerül. Amikor a folyamathoz C-vitamin is rendelkezésre áll, a pro-oxidatív állapot nagyon hamar visszavált antioxidáns állapotba, így nem jelent többé veszélyt a sejtek számára.
Ezért különösen fontos, hogy a szabadgyökök semlegesítése érdekében mindkét típusú antioxidánsból kellő mennyiséggel rendelkezzünk, lehetőleg minél több forrásból. A zsír- és vízoldékony molekulák együttes fogyasztása után hatásuk viszont nem egyszerűen összeadódik, hanem megsokszorozódik.
Tehát az antioxidánsokra alapvetően jellemző, hogy egymás hatását erősítik és ,,összedolgoznak”. Így védik a szervezetet a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól, erősítik az immunrendszert. Az antioxidánsok mintegy utcaseprőként takarítják ki szervezetünkből a szabadgyököket.
A legismertebb antioxidáns hatású vegyületek a következők: A-vitamin, E-vitamin, C-vitamin, Szelén, Cink és Magnézium. Ezeken túl egyéb- leginkább különböző növényekben megtalálható – molekulák is viselkedhetnek antioxidánsként. Sokszor nem is maga az antioxidáns hatású vegyület, hanem az azt tartalmazó növény vagy annak kivonata válik ismertté. A teljesség igénye nélkül felsorolva ezek a következők: karotinok (például a béta-karotin), bioflavonoidok, (növények által, a saját védekező mechanizmusukhoz termelt vegyületek), koenzim Q10, liponsav, kurkuma (ez egy fűszernövény), fokhagyma, gingko biloba, zöld tea és néhány aminosav (pl. cisztein) és számos fenyőkéreg kivonat is.
Nyolcféle E-vitamin hatású anyag ismert, melyek közül a természetes d-alfa-tokoferol a leghatékonyabb forma. Ez fáradhatatlanul nyeli az oxigén-szabadgyököket, miközben önmagát semmisíti meg. Egyetlen E-vitamin molekula ezer zsír molekulát képes megvédeni az oxidációtól. Különlegesen kedvelt antioxidáns, mert gátolja a szabadgyök-láncreakció kezdetét. Fontos szempont a többi zsíroldékony vitaminnal szemben, hogy az E-vitamin 60-70 százaléka a széklettel naponta kiürül. A C-vitamin és az L-cisztein nevű aminosav képes regenerálni az egyes E- vitamin vegyületeket. Ezek ugyanis visszaadják az E-vitamin elvesztett elektronját, aminek következtében az újra antioxidánssá válik.
A C-vitamin vízoldékony vitamin, ami megvédi a sejteket egymástól elválasztó membránokat és a zsírmolekulákat a szabadgyökök károsító hatásától. Számos szabadgyök befogására képes. A C-vitamin számottevő hiánya károsíthatja a keringési rendszert és a szöveteket. Bizonyos daganatfajták esetében védő jelleget biztosít, de az antioxidáns szerepe főleg más antioxidánsok, a karotin és az E-vitamin regenerálásában van. Gátolja dohányfüstben jelenlévő károsító és oxidációt előidéző anyagok hatását.
A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a szelénnek. Annak ellenére, hogy szervezetünknek csak mikrogrammokban mérhető mennyiségre van belőle szüksége, egészségünk védelmében fontos szerepe van. Antioxidáns hatásán kívül jó hatással van az immunrendszer működésére is. Magyarország földjei alacsony szelén tartalommal rendelkeznek, így ezért ilyen magas hazánkban a szív és érrendszeri problémákkal küszködők, illetve a szívrohamok száma ezért olyan magas. Megtalálható a szelén a paradicsomban, brokkoliban, hagymában, búzacsírában, korpában, tonhalban, rákokban, kagylókban, brazildióban, állati belsőségekben, szárnyasokban és vörös húsú állatokban található meg. Jó szelén forrás még a tej, illetve a tejtermékek, elsősorban a vaj. Narancsban, citromban, avokádóban, sörélesztőben, de a lencsében is megtalálható.
CELL GUARD, a hatékony és kedvelt antioxidáns 7 összetevővel >>
A karotinok közül legtöbbször a béta- karotinnal találkozunk, főleg provitamin hatása miatt. A provitamin hatás azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között A-vitamin képződik belőle. A béta-karotin, a C-vitamin és a szelén egymást erősítve segítik egymás munkáját a szabadgyökök pusztításában. Láthatjuk tehát, hogy fontos szempont a különböző antioxidáns anyagok megfelelő összeválogatása, hiszen így hatásuk tovább fokozható.
Fontos szempont lehet azonban az is, hogy melyik antioxidáns vegyület mennyire erős, azaz mennyi szabadgyököt képes semlegesíteni. Ez utóbbi alapján az antioxidáns vegyületek közül külön említést érdemel egy csoport: az OPC-k, (azaz oligomerikus proantocianidinek). Ezek olyan különleges fajta bioflavonoidok, amelyek jelenleg a világon az egyik legerősebb antioxidáns vegyületeknek számítanak. Klinikai tesztek igazolják, hogy az OPC-k antioxidáns hatása az E-vitaminnál ötvenszer, a C-vitaminnál pedig hússzor erősebb! Kétféle természetes forrása létezik: egy dél-Franciaországban honos tengerparti fenyő, illetve annak kérgének kivonata és a szőlőmag kivonata. Az OPC-ket legelőször az elsőként említett fenyőfa kérgének kivonataként hozták forgalomba pycnogenol néven. Extra erős hatásuk miatt az OPC-knek különösen fontos szerepük van a szabadgyökök elleni harcban. További fontos tulajdonságuk, hogy az OPC-k 3 napig maradnak a szervezetben; a C-vitamin esetében ez csupán kb. 3 óra.
